Rólunk

A Garabonciás Együttes 1991-ben alakult a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán. Muzsikájuk műfaji meghatározására leginkább az ’énekelt vers’ vagy a ’megzenésített vers’ kifejezéseket alkalmazzák, de a ‘folkzene’, vagy a ‘worldmusic’ elnevezéseket sem szokták visszautasítani.

Hangszereik többféle zenei kultúrát idéznek: a populáris műfajok gitárjától kezdve, az európai műzenében és paraszti zenében egyaránt használatos furulyán keresztül, a délszláv népzene tamburájáig, de koncertjeiken játszanak mandolinon, ukulelén is. E sajátos hangszereléssel szólaltatják meg klasszikus és kortárs költők verseit, egyfajta szubjektív interpretációval dallá formálva azokat, mint a középkori vágánsok, igricek, lantosok, akik a verseket még énekelve adták elő.

A zene és a költészet ilyetén ötvözése – vallják – segíthet abban, hogy az irodalom, a versek újra közelebb kerüljenek gyermekhez, felnőtthöz egyaránt. Műsoraikban szívesen játszanak és énekelnek népdalokat is, saját zenei stílusukhoz igazított feldolgozásokban.

Óvodákban, iskolákban, templomokban, művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban és egyéb kulturális intézményekben játszanak, jeles napokon, irodalmi esteken, rendhagyó énekórákon lépnek fel. Főként a Dunántúl kisebb-nagyobb településein és Budapesten koncerteznek.

Számos hazai kulturális és zenei fesztivál részvevői, több ízben muzsikáltak a határon túl is (Ausztria, Olaszország, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Svédország, Németország). Műsoraikból rádió- és tv-felvételek készültek, 4 lemezük jelent meg.

Gyermekműsoraikban többek között Börcsök Mária, Csanádi Imre, Gazdag Erzsi, Hárs Ernő, Kányádi Sándor, Keszeli Ferenc, Sarkadi Sándor, Bartos Erika, Hétvári Andrea, Weinrauch Katalin és Weöres Sándor verseire írt dalok szerepelnek. Egy Garabonciás koncert jó esetben interaktív együttlét, jellemzően a játékra, a jókedvre, a közös éneklésre, közös muzsikálásra épít.

A zenekar műsorainak másik fele az ifjúsági korú és felnőtt közönséget célozza. Az előadásokon főként hazai klasszikus és kortárs költők (Fazekas Mihály, Buda Ferenc, Faludy György, József Attila, Nagy László, Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Weöres Sándor, stb.) verseire írt dalok, valamint magyar népdalfeldolgozások hallhatók. Legújabban Kovács Enikő Edyko versei adtak insprirációt új dalok születéséhez. Terveik szerint új műsort, picit más hangvételű koncertet állítanak össze kizárólag Edyko versekre írt dalokból.